Judit a legújabb filmjét Görbe Tamás barátunknak készítette ajándékba.
Az előzménye az, hogy Tamás barátunk egészségi állapota, -főleg a látása- sajnálatos módon, annyira megromlott, hogy az esti autózásokat a klubestekre és onnan haza, a továbbiakban nem tudja vállalni. A képek elkészítése is nehézzé vált, a kereső használata, illetve az élesség állítás már sokszor nem sikerült megfelelően, ezért úgy döntött, hogy fájó szívvel, de elhagyja a klubot.
Tamás öt évig volt klubunk szorgos és igen aktív tagja. Ő készítette a Házi Pályázatunk szavazatait összesítő és elemző programot, a klubestek emlékeztetőinek írása az ő ötlete volt, és a legtöbb alkalommal ő is készítette el azokat. Sokat segített a programok alakításában, tervezésében és a klubunk honlapjának készítésében is. Rengeteg bölcs, megfontolt tanácsot adott, a fotók-videók utómunkáiban is nyújtott segítséget sokunknak. A fotós túrákon, kirándulásokon is gyakran részt vett, feleségével, Évával együtt.
A kapcsolat nem szakadt meg teljesen, a levelezésünkben továbbra is tartjuk a kapcsolatot, és számítunk a tanácsaira, segítségére, a kirándulásokon és a bulizós klubesteken a személyes részvételére a jövőben is!
A közlekedésre ne legyen gondod Tamás, hozunk-viszünk! 😀
Nem állom meg, hogy Tamás nekem írt e-mailjét ne másoljam ide, mert e filmről is, Tamásról is, és a Klubunkban meglévő baráti légkörről is sokat elmond kevés szóval:
Kedves Péter!
A múlt héten csodálatos ajándékot kaptam Judittól –egy videót az öt éves Fotóklub tagságomról. Szeretném ezt megosztani a Fotóklub tagsággal, hiszen a Klub elmúlt öt évének legjobb pillanatait is tartalmazza. Feltöltöttem a YouTube-ra nem nyilvánosként. Légy szíves tedd fel a honlapra.
Arany János után szabadon: Jobban tetszik a videó, ha mindnyájan nézzük.
Mégegyszer köszönöm a nagyon jól összeállított videót Juditnak, Neked pedig azt, hogy részt vehettem a klub munkájában és örömeiben. Ígérem, hogy a klub munkájában virtuálisan továbbra is részt fogok venni.
Üdvözlettel: Tamás
Ui: Mi köszönjük Neked Tamás, hogy megtiszteltél bennünket barátságoddal, tudásoddal, emberségeddel.
Péter