gj  

Judit bemutatkozása …


Ezt a videót 26 éve készítettem, pontosabban készítettük párommal. (ő tanított meg vidizni) egy akkor National A2-es profinak számító (nagy kazettás VHS, többsebességes) két alkotóelemből, egy felvevő és rögzítő-lejátszó részből álló készülékkel, mely igen csak komoly súlyú volt. Viszont épp ezért kevésbé remegett be a kamera felvétel közben és igen éles, jó minőségű felvételre volt képes, feliratozott is. Ami hibát elkövettünk (párommal), hogy nem mindig állítottuk be a fehéregyensúlyt, mert ezt minden felvétel előtt meg kellett volna tennünk (ezért mindig vittünk egy fehér papírt magunkkal). Itt még nem törekedtem másra, mint rögzíteni a látottakat.
Ezzel a filmmel elsősorban a videózásom technikai folyamatát szeretném érzékeltetni, (azon kívül, hogy érdekes, látványos a téma), azt, hogy különböző felvevőkkel milyen rögzítésre volt lehetőségünk abban az időben. Akkoriban kezdtek piacra kerülni a kis kazettás kézi VHS C kamerák, ami aztán felváltotta ezt a nehézkes, de nagyon jó kis kamerámat.
A Panasonic NV-VZ 17 kamera messze nem vált be számomra olyan jól, mint ez az első videónk. Utóbbinál ugyanis bárhogy próbálkoztam nagyon beremegett a kép a csekély remegésszűrő képessége miatt, viszont szenzációsan könnyen kezelhető volt. Arról a kameráról készített videót is feltetettem Péterrel az összehasonlíthatóság kedvéért. A vágást már pár évvel ezelőtt végeztem el, mind a kettőnél. Ezt a videó filmet már többszöri vágás után készítettem. Mint mindig, remélem itt is átjön a tájjal kapcsolatos érzésem, melyet a zenével is igyekeztem segíteni. Amúgy megnézve az eredeti és a vágott anyagot, hát „zongorázni lehetne” a kettő közti különbséget.:))))))





Ez volt a legelső próbálkozásom a vágástechnikával. Nagy buzgalommal készítettem, de így utólag nagyon sok hibát látok benne. És a kameramozgás is nagyon kezdetleges és szögletes. De ezeket is szeretném bemutatni, mert minden kezdet nehéz! Semmi különlegességet még nem lehet benne felfedezni, de aki először vág, annak mégis sikerélmény. (Köszi Péter) Ez a felvétel már a VHS kis kazettás kamerával készült. Ezt a kamerát valahogy nem tudtam sosem jól kezelni. És itt jól látható, amiről már beszéltem, hogy bár könnyű, jól kezelhető kis készülék, de a remegésszűrő az még igen kezdetleges. Itt is elsősorban az esti séta hangulatát szerettem volna visszaadni. Sajnos akkor még nem tudtam zenét letölteni, így az alá tett énekszámot a lányom szolgáltatta hozzá, ami mondanivalójában nem igazán ide illő, de dallamát tekintve jó aláfestő. (legalábbis szerintem).





Az idén ősszel ismét aktuális témára korábban Péter invitált meg, hogy vegyem fel, de érdekelt is, mert én jobbára csak azt vállalom be, ami érdekes is számomra. Egyszer érdemes volt megörökíteni, hogyan is zajlik Kalászon egy ilyen szüreti nap. Egyszerre több helyen lett volna jó lenni, mivel párhuzamosan  folytak az események. Ezt Dudás Józsi klubtársam ügyesen megoldotta, biciklire pattant, ha jól tudom, és úgy ment az események után. Józsi feltennéd ide is? Ebben a filmben már nem csak az események időbeli rögzítését alkalmazom, hanem próbálom színesebbé tenni azzal, hogy az eseményeket egymásba vágom, mint ha több kamerás lenne, vagy mintha egyszerre lennék több helyen. Én így oldottam meg a problémát.:)))) bicikli híján)

https://youtu.be/-WEEyhSV4ao


Judit és családja sokat utazik, és ilyenkor készíti szép utifilmjeit. 2012-2013 körül tért át a digitális technikára, azóta megtanulta a nonlineáris editálást is. Rossz időben, ha nem filmez, számítógépén szerkeszti az addig felvett anyagokat, nemsokára HD minőségben. Egyik legutóbbi filmjét a Váci tanösvényhez szervezett fotótúránkon készítette:




 


A 2015-ös Városnapon beneveztünk a főző versenybe.

Marhagulyást főztünk, sok zöldséggel, enyhén csípősre. A klubtagok aktívabb része mind részt vett a finomság elkészítésében, aztán az elfogyasztásában. Jutott a vendégeknek is. A legízletesebb étel díjat is elnyerhette volna a főztünk, -ha lett volna ilyen!- mert sokkal hamarabb elfogyott, mint bárki másé.

Judit itt is videózott, a főzés mellett:





A budakalászi Kós Károly Művelődési Ház immár hagyományos nyár végi nagy rendezvénye a “Pilisi KÓStoló”. Ebből nyújtunk át most egy kis kóstolót.

Természetesen ez is Judit munkája:





Egy kicsit régebbi darab, a “Márton nap a Ligetben.” Rövid, pörgősre vágott, jól összeszedett filmecske!

Jó szórakozást!





A korábbiak után az egyik legújabb:

Marika és Húsvét címmel. Ajtai Marika születésnapja a fotóklubban, és húsvéti locsolkodás.

Közreműködnek a Budakalászi Fotó és Videó Klub tagjai.





Visegrádon járva sem maradt otthon a kamera, és ha már ott volt kéznél, Judit jóvoltából mi is bepillanthatunk a “Kalandpark”-ba.





Miskolctapolca a messze földön is méltán híres barlangfürdő otthona. Aki már volt ott azért, aki még nem az azért nézze meg ezt a kisfilmet:





Egy kis nosztalgia: a VHS kazettás vállkamerával sok évvel ezelőtt készített rövid filmecske Sóvár-ról, illetve az oda-útról. Frissiben újra vágva:





Sóvár-ból újra itthon: Időben és térben is nagyot ugrunk, egy friss, 2015-ös mozi Esztergomról:





Gyulai kirándulásuk alkalmával nem csak a település látnivalóival, és a híres gyógyfürdővel ismerkedett meg Judit, hanem útjába került egy utcai festő, aki elképesztő gyorsasággal és rutinnal alkot festékspray-vel, de nem falra, hanem farost táblára. Nosza elő a kamerával!:




 


Dég településen járva, a romantikus kastélypark ihlette meg, és kapta lencsevégre a park hatalmas fáit, a szép ligeteket, és a kellemes kis tavacskát.





Miskolctapolcán járva, a fürdőzés mellett, a bájos településsel is meg kell ismerkedni, legalább egy kellemes séta segítségével.





A “Várkert” című film egy kis fricska a hivatalos kommunikáció orrára.





A “Miniverzum” egy csodás álom-játékvilágba vezet, amit a homo ludensnek, azaz a játékos embernek látnia kell!





A “Göcseji Falumúzeum” a címében is jelölt néprajzi múzeum-együttest mutatja be. Újdonság a szerző saját narrációja.





A “Diósgyőri vár” érdekes bemutatása, szép felvételekkel.





Az adventi időszakban sokfelé rendeznek “Karácsonyi vásárt”. Budapesten, a Bazilikánál is már hagyomány a karácsonyi vásári forgatag, és ha már itt voltunk, a szent misére is betértünk az ország legnagyobb Bazilikájába.





Ajtai Marika 2015-ös karácsonyi koncertje: